ÉlelmiszerekNem élelmiszerekEgyéb felhasználási lehetőségek

Sugárkezelés felhasználási lehetőségei


Élelmiszerek esetében

Kihajtásgátlás

A gumós termésűek közül elsősorban a vöröshagyma és a burgonya tárolásánál jelentkezik komoly veszteség a nyugalmi periódust követő időszakban (20 - 30 %).

Magyarországi viszonyok között a vöröshagyma kihajtásgátlása 6-7 hónapig biztosítható 50 Gy átlagos dózissal. A tárolási veszteség legalább 15 %-kal kisebb, mint a kezeletlen vöröshagymáé. A besugárzott vöröshagyma minősége mind a közvetlen fogyasztás, mind az ipari feldolgozás céljaira jó minőségű. Több éven keresztül, Magyarországon mintegy 900 tonna kezelt vöröshagyma került kereskedelmi forgalomba, több vagonnyi mennyiséget szárítmánynak dolgoztak fel.

A különböző termőhelyekről származó több mint 10 burgonya fajtával végzett kísérletek alapján a 100 Gy átlagdózis bizonyult hatásosnak. A kezeletlen burgonyánál mintegy 10 %-os kihajtási veszteség mutatkozott, míg a besugárzott nem csírázott ki. A sugárkezelt termék jó minőségű volt, a belőle előállított gyorsfagyasztott készítmény is kielégített minden igényt. Magyarországon burgonya volt az első besugárzott élelmiszer, ami kereskedelmi forgalomba került (1972).

Sugárkezeléssel az anyagcsere folyamat szabályozó hatás következtében, a csíráztatás alatti légzés mérséklésével mintegy 15 %-kal növelni lehet a maláta-kitermelést árpából. Ezzel a technológiával 180 tonna besugárzott árpából készült maláta, illetve jó minőségű sör.

Rovartalanítás

A raktári rovarkártevők a tárolási veszteségek jelentős részét okozzák. A gázzal, vagy vegyszeres kezeléssel szemben a ionizáló energia előnye, hogy a rovarfejlődés minden szakaszában (tojásokra, lárvákra, imágókra egyaránt) hatásos, ugyanakkor nincs mérgezés és szermaradvány probléma.

A rovarkártétel csökkentése nagyon sikeres eredmények voltak a búzacsíra és a búzakorpa esetében. Mindkét készítménynél 0,4 kGy dózis alkalmazása esetén a rovarkártétel megszűnt, a termék minősége jó volt és kereskedelmi értékesítésre került.

Eredményesen használható lisztes zsákok rovar, illetve atka-mentesítésére.

Utóérés késleltetés

Az ionizáló energia életfolyamatokat lassító hatása kitűnően hasznosítható gyümölcsök, zöldségfélék utóérés-szabályozására. A tárolhatóság meghosszabbítása a veszteségek csökkentését eredményezi.

A gyümölcsök közül a szamóca, cseresznye, meggy tárolhatósági ideje 2-3 szorosára volt meghosszabbítható 2 kGy dózissal. Az alma és a körte eltarthatósága a kalciummal való kombinált kezeléssel (1 kGy) volt eredményes. A csiperke gomba besugárzása (2,5 kGy) rendkívül sikeres, mivel a kalap kinyílását és a gomba öregedését meg lehet akadályozni. Ha viszonylag kis mennyiségben is, de mindezek a termékek kereskedelmi értékesítésre kerültek.

Csöves kukorica esetében (0,75 kGy) a kezelt minták még két hónapi tárolás után is jó mikrobiológiai minőséget mutattak.



Élelmiszer adalékanyagok csíraszámcsökkentése

A fűszerek, fűszerkeverékek és a keményítőtartalmú adalékanyagok mikróbás szennyezettsége általában nagy (1 millió - 100 millió / g), ami az élelmiszeripar több ágában problémát okoz. A húsiparban az erősen szennyezett adalékanyagok számos esetben voltak termékhibák, romlások forrásai. A konzerviparban pl. az adalékanyagokban előforduló hőrezisztens termofil spórák miatt sok esetben olyan intenzív hőkezelést kell használni a mikrobiológia stabilitás érdekében, amely a termék élvezeti és biológiai értékének tetemes csökkenését idézi elő. A gázosítási módszerek magukban hordják a "vegyszermaradék problémát", ezért nagy jelentőséggel bírnak a fizikai eljárások.

A fűszerek mikrobaszennyezettsége 5-6 kGy átlagdózissal kezelve jelentősen csökken, az egészségre veszélyes mikrobákat a besugárzás kiküszöböli, a vegyszeres kezelést tökéletesen helyettesíti, a hőrezisztens spórákat hőérzékenyíti. Mind a közvetlen, mind hús- és konzervipari felhasználás gyártásbiztonság-növeléssel, energiaigény-csökkentéssel jár. Fűszerpaprika, feketebors, szárítmányok, (úgymint pl. vöröshagymapor, fokhagymapor) esetében üzemi körülmények között is igazolták a kezelés hatásosságát. Hasonló eredménnyel alkalmazható a besugárzás más élelmiszeripari összetevőknél is. A gázos kezeléssel ellentétben nincs vegyszermaradvány probléma ugyanakkor a kezelés hatásosabb a penészgombákkal szemben. A kezelés nem csak mikrobák számát csökkenti, de növeli a baktérium spórák hővel szembeni érzékenységét, tehát további kisebb mérvű hőkezelések is nagyobb tárolási biztonságot eredményeznek.

Élelmiszerek terjesztette betegségek kockázatának csökkentése

Jól ismert tény, hogy az állati eredetű élelmiszerek a betegségokozó élelmiszerrel terjedő mikroorganizmusoknak a legjelentősebb forrásai. Fagyasztott, csomagolt egészcsirke besugárzásával (4 kGy) biztosítható a kórokozómentes baromfihús. A kezelt húsból készített ételek érzékszervi szempontból jó minőségűek.

Az ionizáló energiával történő kezelés egyrészt biztosítja a húsok kórokozó mentességét, másrészt a termékek tárolási idejét is jelentősen megnöveli (0 - 4 Celsius-fokon tárolva 4 - 6 napról akár 10 - 15 napra)

A kezelés történhet fagyasztott állapotban és végső csomagolásban is, sőt az utófertőzések kizárása érdekében célszerű a végleges csomagolásban végezni.

Nem élelmiszerek esetében

Csomagoló anyagok

A csomagolóanyagok kezelése azért fontos, mert a kezelt csomagolás egyrészt fertőzést előzhet meg, másrészt az utófertőzés veszélyét is kizárja.

A vizsgálatok megállapították, hogy a csomagolóanyagok viszonylag nagy kezelési dózisokig (45 kGy) megőrzik eredeti tulajdonságaikat, tehát még a sterilező (20 - 25 kGy) dózistartományban is jól használhatók.

Takarmányok, tápok kezelése

Az állati takarmánytápok közül elsősorban a halliszt szalmonella fertőzöttsége jelentős. A szennyezett táp nemcsak az állat egészségére, de az élelmiszeren keresztül az emberre is veszélyes lehet. Az ionizáló energiával történő kezeléssel a tápok szalmonella mentesítése megoldható, így az állattartás egyik, talán legjelentősebb fertőzés forrás szüntethető meg.

Sterilezés

Az egyszer használatos orvostechnikai eszközök használatának elengedhetetlen feltétele az eszközök sterilitása. Ionizáló energiával a sterilezés könnyen és kényelmesen biztosítható. A kezelés során nincs hőmérséklet emelkedés, tehát a hőre lágyuló anyagok is kezelhetők. Az energia nagy áthatolóképessége miatt a termékek végleges csomagolásukban kezelhetők, a kezelés minősége független a légtér fizikai állapotától, teljes térfogatában homogén hatást biztosít és a kezelést követően a termék azonnal felhasználható.

Alapanyagok csíraszám csökkentése

Az eljárással, a megfelelő dózis kiválasztásával kényelmesen csökkenthető a gyógyszeripari-, kozmetikai alap és adalékanyagok csíraszáma.

Egyéb felhasználási lehetőségek

Kelésbiztonság növelése

Alkalmas energia dózissal kezelve a vetőmagokat azok kikelnek, ezzel segítik a talaj áttörését, de (az időjárástól függően) pár napos, vagy hetes fejlődés után elpusztulnak. A kezelt magok olyan "aktív ballaszt anyagot" adnak, melyeket a kezeletlenekkel a megfelelő arányban keverve elősegítik a kelést, majd a kikelt csíranövények elpusztulásuk következtében feleslegessé teszik az egyelést (pl. mák, mustár, cukorrépa stb. esetében).



Vissza a lap tetejére