Élelmiszerek | Nem élelmiszerek | Egyéb felhasználási lehetőségek |
Élelmiszer adalékanyagok csíraszámcsökkentése A fűszerek, fűszerkeverékek és a keményítőtartalmú adalékanyagok mikróbás szennyezettsége általában nagy (1 millió - 100 millió / g), ami az élelmiszeripar több ágában problémát okoz. A húsiparban az erősen szennyezett adalékanyagok számos esetben voltak termékhibák, romlások forrásai. A konzerviparban pl. az adalékanyagokban előforduló hőrezisztens termofil spórák miatt sok esetben olyan intenzív hőkezelést kell használni a mikrobiológia stabilitás érdekében, amely a termék élvezeti és biológiai értékének tetemes csökkenését idézi elő. A gázosítási módszerek magukban hordják a "vegyszermaradék problémát", ezért nagy jelentőséggel bírnak a fizikai eljárások. A fűszerek mikrobaszennyezettsége 5-6 kGy átlagdózissal kezelve jelentősen csökken, az egészségre veszélyes mikrobákat a besugárzás kiküszöböli, a vegyszeres kezelést tökéletesen helyettesíti, a hőrezisztens spórákat hőérzékenyíti. Mind a közvetlen, mind hús- és konzervipari felhasználás gyártásbiztonság-növeléssel, energiaigény-csökkentéssel jár. Fűszerpaprika, feketebors, szárítmányok, (úgymint pl. vöröshagymapor, fokhagymapor) esetében üzemi körülmények között is igazolták a kezelés hatásosságát. Hasonló eredménnyel alkalmazható a besugárzás más élelmiszeripari összetevőknél is. A gázos kezeléssel ellentétben nincs vegyszermaradvány probléma ugyanakkor a kezelés hatásosabb a penészgombákkal szemben. A kezelés nem csak mikrobák számát csökkenti, de növeli a baktérium spórák hővel szembeni érzékenységét, tehát további kisebb mérvű hőkezelések is nagyobb tárolási biztonságot eredményeznek. Élelmiszerek terjesztette betegségek kockázatának csökkentése Jól ismert tény, hogy az állati eredetű élelmiszerek a betegségokozó élelmiszerrel terjedő mikroorganizmusoknak a legjelentősebb forrásai. Fagyasztott, csomagolt egészcsirke besugárzásával (4 kGy) biztosítható a kórokozómentes baromfihús. A kezelt húsból készített ételek érzékszervi szempontból jó minőségűek. Az ionizáló energiával történő kezelés egyrészt biztosítja a húsok kórokozó mentességét, másrészt a termékek tárolási idejét is jelentősen megnöveli (0 - 4 Celsius-fokon tárolva 4 - 6 napról akár 10 - 15 napra) A kezelés történhet fagyasztott állapotban és végső csomagolásban is, sőt az utófertőzések kizárása érdekében célszerű a végleges csomagolásban végezni. Nem élelmiszerek esetében Csomagoló anyagok A csomagolóanyagok kezelése azért fontos, mert a kezelt csomagolás egyrészt fertőzést előzhet meg, másrészt az utófertőzés veszélyét is kizárja. A vizsgálatok megállapították, hogy a csomagolóanyagok viszonylag nagy kezelési dózisokig (45 kGy) megőrzik eredeti tulajdonságaikat, tehát még a sterilező (20 - 25 kGy) dózistartományban is jól használhatók. Takarmányok, tápok kezelése Az állati takarmánytápok közül elsősorban a halliszt szalmonella fertőzöttsége jelentős. A szennyezett táp nemcsak az állat egészségére, de az élelmiszeren keresztül az emberre is veszélyes lehet. Az ionizáló energiával történő kezeléssel a tápok szalmonella mentesítése megoldható, így az állattartás egyik, talán legjelentősebb fertőzés forrás szüntethető meg. Sterilezés Az egyszer használatos orvostechnikai eszközök használatának elengedhetetlen feltétele az eszközök sterilitása. Ionizáló energiával a sterilezés könnyen és kényelmesen biztosítható. A kezelés során nincs hőmérséklet emelkedés, tehát a hőre lágyuló anyagok is kezelhetők. Az energia nagy áthatolóképessége miatt a termékek végleges csomagolásukban kezelhetők, a kezelés minősége független a légtér fizikai állapotától, teljes térfogatában homogén hatást biztosít és a kezelést követően a termék azonnal felhasználható. Alapanyagok csíraszám csökkentése Az eljárással, a megfelelő dózis kiválasztásával kényelmesen csökkenthető a gyógyszeripari-, kozmetikai alap és adalékanyagok csíraszáma. Egyéb felhasználási lehetőségek Kelésbiztonság növelése Alkalmas energia dózissal kezelve a vetőmagokat azok kikelnek, ezzel segítik a talaj áttörését, de (az időjárástól függően) pár napos, vagy hetes fejlődés után elpusztulnak. A kezelt magok olyan "aktív ballaszt anyagot" adnak, melyeket a kezeletlenekkel a megfelelő arányban keverve elősegítik a kelést, majd a kikelt csíranövények elpusztulásuk következtében feleslegessé teszik az egyelést (pl. mák, mustár, cukorrépa stb. esetében).
|